Hónapok óta csütörtök délelőtt ismét ülést tartott a városi közgyűlés.

A polgármesteri tájékoztatóban Fekete Zsolt városvezető elmondta: a vészhelyzet két hete letelt. Minden helyi intézményt, létesítményt újból kinyitottak.

Ennek ellenére azonban nem lélegezhetünk fel teljesen, amikor világszerte a járvány következő hullámait emlegetik.

A kormány augusztus 15-ig nem engedélyezi az 500 embernél nagyobb tömegrendezvény megtartását. Ugyanakkor az önkormányzat saját hatáskörben szeptember 30-ig nem szervez tömegrendezvényt.

Hozzátette továbbá: úgy gondolják, bár nagyon hiányozni fognak a hagyományos rendezvények, de jelen helyzetben fontosabb a Salgótarjánban és annak környékén élő emberek egészsége, biztonsága.

A 20.századi realista prózairodalom legismertebb alakja Móricz Zsigmond 1879. július 2-án született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református lelkész leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember.

Móricz Zsigmondék kilencen voltak testvérek.

Elemi iskolába Istvándiba, majd Prügyre járt.

Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt, és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, Pallagi Gyula magához vitte Kisújszállásra, ahol 1899-ben letette az érettségi vizsgát jó eredménnyel.

Érettségi után Debrecenben volt teológus-, majd joghallgató, azután a budapesti jogi karon folytatta tanulmányait, de egyetemi diplomát sohasem szerzett. Ekkorra már elhatározta, hogy író lesz. 1903-ban az akkor induló Az Újság gyermekrovatához került, itt jelentek meg első meséi, gyermekversei; verses állatmeséit Boldog világ címen gyűjtötte össze és adta ki 1912-ben.

Bekapcsolódott a Kisfaludy Társaság népdal- és mesegyűjtő munkájába.

Szülőföldje Szatmár megye falvait járta négy nyáron át - ekkor tudatosultak gyermekkori emlékei, ekkor találkozott felnőtt fejjel újra a magyar falu kultúrájával, gondolkodás- és beszédmódjával, moráljával.

Ettől kezdve egyik fontos munkaeszköze a kicsire hajtogatott papírlapokra jegyzetelő ceruza, amivel megfigyeléseit, egy-egy helyzet vagy párbeszéd jellemző fordulatait, szavait jegyezte le.

1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát. Három lányuk született (Virág, Gyöngyi, Lili) fiuk meghalt.

1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki. Ady Endrével is barátságot kötött.

Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendülésében, apai fájdalmában szakadt fel igazi hangja. "Igen késő volt, 28 éves korom után rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni ami fáj. Ami megsebzi az embert".

Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. (Sárarany, Isten háta mögött, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri , A fáklya, Légy jó mindhalálig, Rokonok).

1912-ben házat épített Leányfalun.

1915-ben a fronton önkéntes haditudósítóként dolgozott.

1919-ben nagy reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz. A kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle.

Megjelent egy füzete a somogyi földműves szövetkezetekről és egyúttal több újságnak is a munkatársa volt. Az írói direktórium is tagjává választotta.

Emiatt a Horthy korszakban folyamatosan mellőzték.

Házassága két évtized alatt teljesen megromlott és 1925-ben az asszony öngyilkosságával ért véget.

1926-ban ismét megnősült, második felesége Simonyi Mária színésznő volt. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, akit később lányává fogadott.

Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát.

Simonyi Máriával kötött házassága 10 évig tartott, válásukban szerepe lehetett Móricz fogadott lányának is.

Ekkor végleg visszavonult Leányfalura.

1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.

1942. augusztus 29-én telefonon értesült arról, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született. Annyira meghatódott, hogy leejtette a kagylót, és stroke-ot kapott. Szeptember 5-én hajnali 2 órakor hunyt el agyvérzésben a budapesti Korányi klinikán.

Móricz Zsigmond szülőháza

Semmelweis Ignác a legszebb "epitheton ornans"-szal ékesített magyar orvos, az egyetemes orvostudomány egyik legnagyobb személyisége, az emberiség egyik legjelentősebb jótevője volt. Talán a legismertebb is és a legbecsültebb, de minden kétséget kizáróan a legszeretettebb. Mérlegelés nélkül küzdött mások életéért.

Morus Tamás felismerérését is az ő életével bizonyította: az igazság akkor is igazság ha csak egy ember mondja ki, és akkor is igazság, ha senki sem mondja ki.

Frank és bajor bevándorlók leszármazottja, akik több generációval előbb, önként jöttek Magyarországra, és nagyon gyorsan hungarussá váltak. Semmelweis Ignác 1818-ban született, egy jómódú polgárcsalád ötödik gyermekeként. A családi minták alakították szorgalmát, becsületességét és rendíthetetlen igazságérzetét, magyar identitását, amelyet számtalanszor hangoztatott. Semmelweis Ignác tanulmányai során végig eminens tanuló volt. Édesapja kívánságára 1837-ben beiratkozott a bécsi egyetem jogi karára. Egy év befejezése után átiratkozott az orvosi karra. Az első tanévet Bécsben, a másodikat és harmadikat Pesten, az utolsó kettőt Bécsben végezte el. Orvosi diplomáját 1844-ben vette át.

A fiatal magyar orvos 1845-ben kezdett el a Bécsi Közkórház szülészeti osztályán dolgozni, ahol hamarosan felfigyelt az egyik kórterem rendkívül magas halálozási arányára, ami mélységesen nyugtalanította. Szemet szúrt neki, hogy a szülés után sok nő belázasodott.

Hányinger, gyengeség, hányás és szapora pulzus kíséretében néhány napon belül halálos eredménnyel járó vérmérgezés lépett fel.

Az anyák 13-30 százaléka hunyt el ebben a rejtélyes betegségben és noha az orvosok nem értették, hogy mi állhat a jelenség hátterében, nem igazán foglalkoztak az okok kiderítésével.

Kivéve az ifjú magyar orvost, aki a dolgok mélyére ásott: minden kérdéses volt; minden megmagyarázhatatlannak tűnt... csak az elhalálozások nagy száma volt vitathatatlan valóság.

Semmelweis Ignác 1847-ben megdöbbentő felismerésre jutott, amihez az egyik kollégájának halála segítette hozzá.

Jakob Kolletschka boncolás közben megvágta az egyik ujját, majd nem sokkal később a frissen szült asszonyoknál tapasztaltakhoz hasonló tünetekkel meghalt.

Semmelweis ekkor jött rá, hogy az orvosok csupasz kézzel boncolják a halottakat, majd ugyanezzel  a szennyezett kézzel segítik világra a csecsemőket.

Azt kérte orvos társaitól, hogy bárki, aki megvizsgál egy nőt a szülőszobában előtte mossa meg a kezét klórmész oldatban.

Néhány hónap múlva az általa bevezetett egyszerű higiéniai protokollnak nyilvánvaló lett az eredménye: az anyák halálozási aránya a kézmosás bevezetése után 1-2 százalékra esett vissza.

A kötelező kézmosás bevezetését Semmelweis néhány kollégája és az orvosi közösség legtöbb tagja is őrültségnek tartotta. A kézfertőtlenítést az "anyák megmentőjének" idejében Semmelweis orvostársai tévútnak és értelmetlennek tekintették, amit eszük ágában sem volt betartani.

Az orvosok maximum a szagoktól és nem a baktériumoktól próbáltak megszabadulni, amikor éppen kezet mostak, amit időrabló és felesleges tevékenységnek minősítettek.

Semmelweis Ignác a kollégái szerint egy teljesen "ésszerűtlen" megközelítéssel állt elő, amely ráadásul azt sugallta, hogy az orvosok felelősek a kórházban elhunyt szülő nők haláláért. Ez pedig senkinek sem tetszett.

Magyarázat helyett arra kötelezett másokat, hogy kövessék az utasításait, amiért orvostársai inkább megvetették, vagy kinevették.

Több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Louis Pasteur egy tudományos konferencián beszámoljon a baktériumról, amivel fényesen igazolta Semmelweis elképzelésének helyességét, végleges választ adva a fertőzések okára.

A magyar orvos időközben rengeteg ellenséget szerzett magának. Megkeseredett emberré vált, hamarosan elmegyógyintézetbe került és ott is halt meg 1865. augusztus 13-án.

Gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította.

Napjainkban, ahogy az új koronavírus fertőzés világjárvánnyá vált, ismét egyre több helyen jelennek meg a kézmosás és fertőtlenítés fontosságát hirdető felhívások.

AZ EGÉSZ VILÁG SEMMELWEIS IRÁNYMUTATÁSÁT HANGOZTATJA: 

                                       "'MOSS  KEZET"!!!

1992 óta minden év július 1-jén megtartott ünnepnap Magyarországon a Magyar Egészségügy Napja.

2010 novemberében nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amelyben a Semmelweis-nap munkaszüneti nappá nyilvánítását javasolták, hogy az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését kifejezzék.

A javaslat 2011-ben lépett hatályba, azóta a Semmelweis Nap, az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi és az egészségügyben dolgozók számára munkaszüneti nap.

A Nemzetközi Duna Napot 2004 óta minden évben megünneplik a Duna menti országok. Június 29-ét a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság kezdeményezésére nevezték ki a Duna napjává azzal a céllal, hogy a Duna menti országok minden évben emlékezzenek meg a folyó természeti értékeiről.

A Duna menti országok állami szervei és civil szervezetei az 1990-es évek közepe óta egymással együttműködve dolgoznak a vízgazdálkodási feladatok megoldásán, és ennek a munkának már látszanak az első eredményei.

A Duna Napi rendezvényeken a WWF több száz pártolója vesz rendszeresen részt. Az önkénteseket, szimpatizánsokat és érdeklődőket megmozgató programokkal hagyományt akarnak teremteni a Nemzetközi Duna Nap-on, hiszen a világ legnemzetközibb folyója - melynek vízgyűjtőjén 19 ország osztozik - érdemes arra, hogy a mellette élő emberek értékeljék adottságait és megőrizzék természeti kincseit.

A Duna hossza 2857 kilométer, 801 463 négyzetkilométeres a vízgyűjtő területe, 10 országon halad át: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Bulgária, Moldova, Ukrajna.

A Nemzetközi Duna Nap célja, hogy a résztvevő országok együttesen lépjenek fel a szennyezés ellen, valamint a fenntartható vízgazdálkodás érdekében, és ezáltal ebben a makrorégióban egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki.

A Duna Nap minden évben valamilyen téma jegyében zajlik.

Az első évi szlogen a "Duna-híd a jövőbe" a társadalmi felelősségvállalás és az összefogás szükségességét tükrözte.

2005-ben egy a teljes vízgyűjtőre kiterjedő nemzetközi társadalmi konzultációra került sor Budapesten.

Az idei év mottója: "Fedezd fel a Dunát"

2020-ban a koronavírus okozta járványhelyzet miatt a Nemzetközi Duna Nap-ról történő megemlékezés online módon történik.

Június 22 és július 5-e között számtalan izgalmas játékkal, nyereménnyel kíván kellemes időtöltést és hasznos ismeretszerzést a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság.

Petőfi Sándor: Távolból

(részlet)

Kislak áll a nagy Duna mentében

Oh mi drága e lakocska nékem!

Könnyben úszik két szemem pillája,

Valahányszor emlékszem reája.

Bár maradtam volna benne végig!

De az embert vágyai vezérlik;

Vágyaimnak sólyomszárnya támadt,

S odahagytam őslakom, s anyámat.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1987-ben, a kábítószerekkel történő visszaélés és az illegális kereskedelem elleni témában megfogalmazott deklaráció értelmében minden év június 26-án kerül megtartásra a Kábítószer-ellenes Világnap.

Célja a kábítószer probléma visszaszorítása, felhívva a figyelmet a drogkereskedelem elleni harc fontosságára.

<  Világszerte mintegy 200 millió ember fogyaszt rendszeresen illegális szereket

<  A drog évente körülbelül 200 ezer ember haláláért felelős

<  Az utóbbi évekig Európában a leggyakrabban használt kábítószerek a kannabisz 

    származékok,míg napjainkban jelentősen növekszik a különböző szintetikus szerek

    használata

Ezen a napon az egészségügyi szervezetek minden évben tanácsokkal látják el a drogproblémákkal küzdőket. Ezek között szerepel a függőség beismerése és a segítségért folyamodás, illetve a rehabilitációs kezelések.

>   A droghasználóknak torzulhat a tér-, és idő-, és fájdalomérzékelése, önkontrollját

    elveszítheti

>  További drogok, és kábítószerek ismételt fogyasztására késztethet

>   Az intravénás szerfogyasztás fertőzésekhez, maradandó betegségekhez vezethet

>   Bódult állapotban a szerhasználó könnyebben válhat kiszolgáltatottá, áldozattá

>   Fokozott a veszélyeztetés a közúti közlekedés során

A Barlangok Napját minden év június 25-én ünneplik. Barlangnak a Föld szilárd kérgében természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket nevezzük.

A barlangokat képződésük szerint különböztetik meg, vannak a befoglaló kőzettel egyidejűleg képződött, un. szingenetikus barlangok és vannak a már kialakult kőzetben utólagosan létrejött barlangok, ezek az un. posztgenetikus barlangok.

A 20.század nagy részében nem sok elképzelésük volt arról, mi járhatott emberelődeink fejében. Míg a francia és spanyol barlangok leletei teljesen kialakult, modern elméről tanúskodnak, ezen művészek elődeiről a szakemberek úgy gondolták, hogy hiányoztak belőlük a bármilyen absztrakt vagy szimbolikus gondolkodásra alkalmas kognitív képességek. Sok szakember az elvont gondolkodást tekinti az intelligencia egyik fokmérőjének.

A 20. század végén azonban megváltozott a helyzet a dél-afrikai Blombos barlang feltárásakor. A barlangból olyan ember készítette tárgyak - díszített strucctojáshéjak, és geometrikus mintákkal díszített okkerdarabok - kerültek elő, amelyek 30 000 évvel idősebbek voltak (mintegy 70 000 évesek) és 10 000 kilométerrel délebbre helyezkedtek el, mint a "kreatív robbanást" jelképező műalkotások Európában - írja Alison George a New Scientistben megjelent cikkében.

A legnagyobb felfedezések azonban arra utalnak, hogy a szimbolikus gondolkodásra való képesség jóval korábban kialakult. Johan Lind  a Stockholmi Egyetem kutatójának csoportja különböző genetikai és régészeti adatokat kombinálva arra a következtetésre jutott egy szimulációs program segítségével, hogy a modern elme legalább 170 000 éve kialakult, de az sincs kizárva, hogy ez akár 500 000 éve bekövetkezett olyan emberelődnél mint a H.erectus. Ez persze csak egy elképzelés a sok közül, de bármi is legyen a sok helyen felbukkanó  absztrakt barlangrajzoknak a jelentése, egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy az emberi intelligencia eredete jóval régebbre nyúlik vissza, mint ahogyan korábban gondolták.

Magyarországon jelenleg 4018 barlangot tartanak számon. A Földön a leghosszabb az 590 km hosszú Mamut barlang rendszer, mely Amerikában Kentuckyban található.

A legmélyebb barlang Grúziában található, 2140 méter mély, Magyarországon pedig az István-lápai barlang viseli ezt a címet, 254 méteres mélységével.

A barlangászok számára a legvonzóbb a Druzsba-barlang, melynek bejárata Kisugolyhán található.

Csodálatos gyógyító hatékonysággal bíró barlangjaink( Szemlőhegy, Budai Várbarlang, Pálvölgy, Jósvafő, Miskolc és Abaliget) mikroklímája nagy segítséget nyújt a légzőszervi megbetegedések, az allergia, és a stressz kezelésében. A hő viszonylag állandó a barlang területén belül. Relatív páratartalom 95-100%, melynek biológiai hatása a hörgőváladék hígítása és oldása. A barlangi levegő bizonyított öntisztulási képessége, a túlsúlyban levő negatív ionoknak köszönhető.

Magyarország egyik legismertebb barlangja az UNESCO világörökség részévé minősített Aggteleki cseppkőbarlang, amely 25 km hosszúságával Szlovákia alá is benyúlik.

Ha valaki csak a hőséget szeretné maga mögött hagyni, választhat a miskolctapolcai Barlangfürdő és a Tapolcai-tavasbarlang között.

A Zene Ünnepe címen ismert nemzetközi rendezvénysorozat gondolata az amerikai Joel Cohentől származik, aki 1976-ban a francia rádió zenei producereként egész napos koncertfolyam szervezésébe fogott a nyári napforduló megünneplésére. A kezdeményezést utóbb Maurice Fleuret karolta fel, s az ő fáradozásainak köszönhetően öt évvel később Jack Lang francia kultuszminiszter rendeletet adott ki a Fete de la Musiqe megtartásáról.

A mozgalom hamarosan nemzetközivé terebélyesedett, s immár öt kontinens több mint száz országának mintegy félezer városában köszöntik különféle zenei rendezvények sorozatával a csillagászati nyár kezdetét.

Magyarország 1997-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, amikor 12 európai ország 16 városa Budapesten írta alá a rendezvénysorozat kiterjesztésének szándékát megfogalmazó nyilatkozatot.

A nyári napforduló megünneplése azonban természetesen Európa-szerte jóval korábbra nyúlik vissza: már a pogány időkben is különféle szertartások kapcsolódtak az év e különleges csillagászati eseményéhez, s ezek funkcióit a kereszténység felvétele után jórészt a június 24-ére eső Szent Iván éj vette át.

Június hónapot Magyarországon Szent Iván havának is hívják.

Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén.

Korábban a csillagászati nyár június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep.

A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár.