1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Erre az eseményre emlékezünk az Egészségügyi világnapon.

A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.

Az ünnep célja az, hogy felhívja az emberek figyelmét az egészség megőrzésének fontosságára. Az egészséget legnagyobb mértékben befolyásoló tényező az életmód, azon belül a táplálkozás és a mozgás.

A lélek és a test kölcsönösen hatnak egymásra. A megfelelő életmód kialakításában az egyénre hárul a felelősség, hogy mindezeket szem előtt tartva éljen.

A megfelelő testi és lelki egészség nemcsak saját magunknak jó, hanem a környezetünkre is példamutatóan hat.

Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálni a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére.

Ebben az évben a járvány miatt elmaradnak az Egészségügyi világnap előadásai!

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése szerint 1985 az ifjúság nemzetközi éve volt, ekkor II.János Pál pápa az év virágvasárnapján apostoli levelet intézett a világ ifjúságához. Azóta a katolikus egyházban virágvasárnap egyben Ifjúsági világnap is.

A virágvasárnap mozgó ünnep, a nagyhét első napja, azaz a Húsvét előtti vasárnap. A "pálmaágak vasárnapja" az Úr Jézus jeruzsálemi bevonulására utal. Ahol nincs pálmafa, használatos a virágvasárnap név, mely zöldellő vagy virágzó, Magyarországon a legkorábban virágzó fűzfaágakra utal (barka).

A szenvedés második vasárnapja név a virágvasárnap a húsvéti idő utolsó két hetére, a szenvedés idejére utal, ezen belül a feketevasárnap első, míg a következő vasárnap a virágvasárnap.

Liturgiájának sajátossága a barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió.

2022-re Lisszabont, Portugália fővárosát választotta Ferenc pápa a kontinenseken átívelő zarándoklat helyszínének. A világtalálkozó mottója így hangzik: "Mária felkelt és sietve elindult".

A 2020-as mottó: "Ifjú mondom neked kelj föl!"

2021-ben: "De kelj fel és állj talpra!" Azért jelentem meg neked, hogy terjesztője és tanúja légy annak, amit láttál...".

Ma gyakran van "háló" de nincs kommunikáció. Az elektronikus eszközök használata, ha nem kiegyensúlyozott, azt eredményezheti, hogy állandóan a képernyőhöz ragadunk. Ezzel az üzenettel veletek együtt fiatalok, egy kulturális változás elindítására szeretnék ösztönözni. Egy olyan kultúrában, amely izolált és virtuális világhoz ragaszkodó fiatalokat nevel, terjesszük el Jézusnak e szavát: "Kelj föl!".

Ez meghívás arra, hogy ki-ki megnyíljon egy olyan valóság felé, amely messze túlmutat a virtuálison. A technológiát eszközként és nem célként kell tekinteni.

A "felkelni" azt is jelenti, hogy "álmodj",  "kockáztass valamit", "törekedj megváltoztatni a világot", éleszd újjá vágyaid, szemléld az eget, a csillagokat, a körülötted lévő világot.

Róma, 2020.február 11.

                                   Ferenc pápa

Örkény István 1912. április 5-én született Budapesten. 1930-ban a piarista gimnáziumban érettségizett, és - apja óhajára - beiratkozott a műegyetem vegyészmérnöki karára. Mivel termodinamikából megbukott, 1932-től gyógyszerészhallgatóként folytatta tanulmányait, 1934-ben kapott diplomát.

1937-ben kapcsolatba került a Szép Szó körével. 1942. áprilisában vonultatták be katonának. Csak 1946 karácsonyán térhetett haza. 1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja. 1954-től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora.

A forradalomban való részvétele miatt 1958-63-ban nem publikálhatott. 1971-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó megkezdte életműsorozatának kiadását Időrendben címmel.

Első novellái a rövid életű Keresztmetszet című lapban jelentek meg. (Gyűlölet, Fiatal lány, Pánik).

Első novellás kötete a  Tengertánc 1956 utáni publikációs tilalmát megtörő  első kötete (Jeruzsálem Hercegnője) az irodalmi élet szenzációja lett. Helyet kaptak benne groteszk életképek, valamint az Egyperces novellák első ciklusa és a Macskajáték című kisregény.

Drámáit a világ szinte minden nagyvárosában játszották; elsősorban a Tóték és a Macskajáték aratott sikert a világszínpadon.

Az utolsó, halálos ágyán befejezett Forgatókönyv 1989 műfaj megjelenése tragédia; a választani kényszerülő, történelmi szerepet is vállaló személyiség erkölcsi dilemmáit tárja fel, a kelet-európai, így a magyar történelem ellentmondásos helyzetei során kibontja a közösségi, kommunista eszmék világméretű kudarcának az egyéni sorsokban mutatkozó, cirkuszi porondon megjelenített drámáját.

Műveiből több film is készült; a Tótékból, Isten hozta Őrnagy Úr! 1969 címmel Fábri Zoltán, a Macskajátékból 1972 Makk Károly rendezésében.

1967 óta tartják világszerte a GYERMEKKÖNYVEK  NEMZETKÖZI  NAPJÁt  Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján.

A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket.

A digitalizált világban egyre fontosabbá vált ennek a napnak az üzenete. Azokkal a gyerekekkel is meg kell ismertetni az olvasás szépségeit, akik a számítógép előtt töltik idejük nagy részét. Hiszen a könyvek nemcsak szórakoztatnak, de tanítanak is.

Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot.

2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.

Az üzenetet Janikovszky Éva írta:

A Könyvekben minden benne van.

2007.december 18-án az ENSZ 62/139-es határozata jelölte ki április 2-át az Autizmus Világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmus spektrumzavarra, amely ma már tízmilliókat érint világszerte.

Az Autizmus Világnapja ENSZ határozat kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az autizmust minél szélesebb körben megismerjék társadalmainkban.

Az Együtt az Autistákért Alapítvány nagykövete Rúzsa Magdolna is csatlakozott a kampányhoz, aki a következők miatt tartja fontosnak a kezdeményezést:

"Magyarországon és a világban is még mindig nagyon kevesen tudunk az autizmusról és arról, hogy ezzel a spektrumzavarral élő emberek élete milyen nehézségekbe ütközik nap mint nap.

Nem vagyunk egyformák, és fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy úgy fogadjuk el egymást, ahogy vagyunk. Ehhez viszont meg kell ismernünk egymást. Így Én is kék vagyok, remélem, hogy minél többen csatlakoznak hozzánk." - tette hozzá Rúzsa Magdolna.

Miközben a jelenlegi világjárvány alatt az Együtt az Autistákért Alapítvány is arra buzdít mindenkit, hogy maradjon otthon, 2020. április 2-án, az Autizmus Világnapján szeretnénk felhívni minél több ember figyelmét az autizmussal élőkre.

Ennek érdekében újragondolták az Autisták Országos Szövetségének "Ragyogj kéken" kezdeményezését, és még több emblematikus épület megvilágítását szervezték le a világnapra országszerte. A kivilágítások mellett bárki csatlakozhat az Autizmus Világnapjához otthon is, ha magára ölt valamilyen kék ruhadarabot.

Az alapítvány célja a kampánnyal, hogy minél többen megértsék, elfogadják és lehetőségeikhez képest segítsék az autizmussal élőket.

Magyarországon megközelítőleg 160.000 ember él autizmussal, és minden 15. család érintett.

A hónap a bolondok napjával kezdődik - április bolondja az, akit

elsején becsapnak, rászednek, megtréfálnak, aztán jól kinevetnek.

A szokás eredete bizonytalan, csupán feltételezésekre hagyatkoznak.

Talán a tavasz kezdethez kötődő vidám kelta népszokásból maradt fenn,

talán egyszerűen csak a hónap szeszélyes voltára utal.

Az viszont biztos, hogy szerte Európában tartja magát a szokás,

ismerik például a franciák, angolok, németek is.

1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

A miskolci, majd balassagyarmati iskolák után a debreceni református kollégiumban tanult, itt

alapozta meg széles körű műveltségét, erre az időszakra tehetők első műfordítói próbálkozásai

is. A huszas években sorra jelentek meg kötetei (Kalibán, Fény, fény, fény).

Költeményeit elvont gondolatiság jellemzi, a keleti filozófiák és Schoppenhauer hatása jelenik

meg bennük változatos versformákban.

A harmincas évek elejétől a népi írók körébe is sorolták, és 1937-ben a Kisfaludy Társaság

tagjává választották. 1946 és 1949 között a Válasz költői rovatának vezetője volt, 1947-ben

felvették  az Írószövetségbe.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tagja lett a Nemzeti Parasztpártnak,

az Irodalmi Újság november 2-i számában Ima a jövőért címmel üdvözölte a forradalmat.

Már súlyos beteg volt, amikor 1957. márciusában megkapta a Kossuth-díjat, s nem sokkal

később megjelent a Huszonhatodik év című kötete.

Ennek sikerét már nem érhette meg, 1957. október 3-án meghalt.

A kezdeményezés eredetileg azzal a céllal indult 2007-ben Ausztráliából, hogy az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira irányítsa bolygónk lakosságának figyelmét, tavaly pedig már több mint 180 ország vett részt a kezdeményezésben. Bár ez az üzenet azóta is aktuális - és világszerte az épületek, nevezetességek díszvilágítása lekapcsol március utolsó szombatján egy órára -, a szimbolikus 60 perces sötétség mellett a világ legnagyobb önkéntes akciója 2018 óta a természeti értékekre és azok megóvására, ezzel együtt pedig a fenntartható életmódra helyezi a hangsúlyt.

Az összefogás bolygónk megóvásáért sosem volt még ennyire fontos és sürgető. Most, hogy a világ lakosságának jelentős része otthon marad annak érdekében, hogy lassítsuk a koronavírus terjedését, fogjunk össze virtuálisan a Föld Órája jegyében, és fejezzük ki elkötelezettségünket a bolygónk és a természet iránt.

Idén a WWF Magyarország is az online térbe helyezi át a Föld Óráját: a természetvédelmi civil szervezet arra kér mindenkit, egy vagy akár több vállalással álljon ki a természet és a fenntarthatóság mellett. Itt az utolsó utáni pillanat a szemléletváltásra  - mert amit ma teszel, az lesz a holnapod.

A WWF Magyarország arra kéri az embereket, hogy fogalmazzák meg, mit fognak másképp tenni az életükben a természet védelme és a fenntarthatóság érdekében, ha majd újra visszatér az élet a normál kerékvágásba. Ki min változtatna a mindennapjai során, hogy a bolygónk állapotán segítsen, és egészségesebb környezetben élhessünk?

A Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésén

40 ország küldötteinek határozata alapján, 1962 óta tartják a

Színházi Világnapot annak emlékére, hogy 1957.március 27-én

Párizsban megnyílt a Nemzetek Színháza.

Nemzetközi kezdeményezés a szabad dokumentumformátumok és nyílt szabványok terjesztésének elérésére, napja minden évben március utolsó szerdája.

A dokumentumszabadság azt jelenti, hogy mindenki szabadon hozhat létre, menthet el vagy küldhet elektronikus dokumentumokat anélkül, hogy egy adott cég szoftverjét kellene ehhez használnia.